Az álmaim, szoktam erre válaszolni. Az álmaim azok, amik igazán én vagyok. Amire igazán azt mondom, hogy az enyémek, teljes mellszélességgel állok mögéjük és bárki ellen kiállok, aki mást állít vagy megkérdőjelezi őket.
Nagy kár, hogy ez nem igaz.
Az álmaim nagy része nem az enyém, nem belőlem jön. Menő lakás? A szüleim generációjának becsípődése - annak idején, amikor nagyapáinkat meglátogatták ilyen-olyan népek, a föld volt az egyetlen dolog, amit nem tudtak magukkal vinni: ami rajta volt, azt leégették, elvitték vagy épp megerőszakolták, de a föld, az mindig megmaradt. Azzal újra lehetett kezdeni. Menő kocsi? A szocializmusban státuszszimbólum volt az autó, ez a szüleim része. De ugyanez árad a köztudatból is - ha elképzelem mondjuk a jól menő akárkit, a kocsi szerves része a képnek. Nem, ez sem én vagyok. Szex két nővel? Höhö... hát persze, hogy ez is kívülről jön.
De mi az álmom igazából?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése