Összeszedtem, hogy mennyi ideig tartana mindent kidobálni az életemből, amivel azonosítom magam vagy azt mondom rá, hogy az enyém.
Lássuk csak.
Meló - felmondani öt perc, pár óra alatt nullára tudnám rendezni a folyó dolgaimat.
Lakás. Nincs saját, egy bőröndbe berakni a ruháimat meg a hálózsákomat körülbelül egy óra alatt megvan. A kulcsot egy mozdulattal le tudom tenni a bejárat mellé az ablakpárkányra, nagy dolog azzal sincs.
Bringa. Nem adnám el, nem kérnék érte pénzt - egyszerűen leraknám a Király utcában lakat nélkül, nekitámasztva egy fának. Adnék neki úgy két órát. A Peugeot-t már úgyis eladtam, a zöld Charge is legalább olyan hirtelen távozna a világból.
Gitár. Ez a borostyánszínű Ibanez, ami most a matrac mellett figyel, a szívemhez nőtt - mondjuk, hogy inkább odaajándékoznám valakinek, minthogy pénzt kérjek érte. Már tudom is, kinek.
...és ennyi a mostani pesti világom. Leírni meg számba venni se tartott tovább pár percnél, de összességében egy teljes nap leforgása alatt meg tudnék mindent szüntetni. Ez fantasztikus! Jóval-jóval könnyebb vagyok, mint azt gondolom vagy épp szeretném gondolni.
az elviselhetetlen könnyűségekről könyveket szoktak megtölteni.
VálaszTörlésügyes vagy, én számvetettem nemrég, és borzasztóan sok cuccom van... nem jó érzés, a következő hétvégén takarítani fogok.
VálaszTörlés